Az EULEAD egyesület alapszabálya

§ 1
Név, székhely és tevékenységi kör

(1) Az egyesület a nevet viseli

EULEAD – European Club for Excellence in Leadership and Management

(2) Székhelye Bécsben van, és tevékenységét az egész világra kiterjeszti.

(3) Az egyesület jogosult fióktelepeket, fiókegyesületeket és leányvállalatokat alapítani.

(4) Az egyesület fennállása határozatlan időre szól.

(5) A számviteli év a naptári évnek felel meg.

§ 2
cél

A nonprofit egyesület célja az osztrák tudományt kiszolgáló kutatási vagy az osztrák felnőttképzést szolgáló, a tudományos oktatáshoz kapcsolódó, a 2002-es egyetemi törvénynek megfelelő kutatási feladatok, valamint a kapcsolódó tudományos publikációk és dokumentációk ellátása. A hagyományos értékeken és az igényes ellátási minőségen alapuló képzést, továbbképzést és továbbképzést folytat, különösen vezetők és kutatók számára.

A cél ebben az összefüggésben mindenekelőtt az általános társadalmi értelemben vett előny a fenntarthatóság biztosítása a kiváló oktatás, képzés és továbbképzés területén, figyelembe véve a nemzeti és nemzetközi partnerekkel való együttműködést, valamint a szükségletek szerinti orientációt, különösen a vezetés és a menedzsment területén. Igyekszik intézményi jelenlétre és proaktív tevékenységre egyetemi vagy akadémiai szintű együttműködéssel vagy anélkül.

Adományok, kitüntetések, kitüntetések, díjak adományozása és adományozása olyan természetes vagy jogi személyeknek, akik az értékorientált vezetésben és gazdálkodásban kiemelkedően érdemben bizonyultak.

§ 3
Az egyesület céljának elérését szolgáló eszközök

(1) Az egyesület célját a (2) és (3) bekezdésben felsorolt ​​idealista és anyagi eszközökkel kell elérni.

(2) Az egyesület célját szolgáló ideális eszközök a következők:

(a) Nemzeti fókuszú, nemzetközi orientációjú oktatási intézmény működtetése
b) tudományos és/vagy felnőttképzési kurzusok, előadások, szemináriumok, munkacsoportok, kongresszusok, szimpóziumok, tanfolyamok és vitaestek lebonyolítása egyetemi szinten
c) kutatási projektek és egyéb tudományos vizsgálatok végrehajtása
d) tudományos publikációk és dokumentációk létrehozása és közzététele
e) nemzeti és nemzetközi tudományos és gyakorlati együttműködés más egyesületekkel, szervezetekkel és társaságokkal, amelyek alkalmasnak tűnnek az egyesület céljának támogatására
f) tudományos információk cseréje
g) könyvtárak és levéltárak létrehozása és működtetése
(h) Weboldal és egyéb elektronikus adathordozó üzemeltetése

(3) A szükséges anyagi erőforrásokat:

a) tagsági díjak;
b) támogatások tudományos rendezvények, kutatási projektek, vizsgálatok, értékelések megvalósításához;
c) támogatások tudományos publikációk és dokumentációk létrehozásához és közzétételéhez;
d) magán- és állami finanszírozás (támogatások);
e) adományok;
(f) Jelentésekből, publikációkból, dokumentációból, eseményekből, kutatási projektekből, vizsgálatokból, értékelésekből és egyéb szolgáltatásokból származó bevétel;
g) projektek végrehajtásából és fejlesztéséből származó bevétel;
h) egyéb adományok (hagyatékok, ajándékok);
(i) Vagyonkezelés és értékesítés.

§ 4
Jótékonysági szívesen. BAO 34. §§ és a kedvezményes adományok. § 4a EStG

Az egyesület az alapszabályban meghatározott célokat kizárólag és közvetlenül követi. Minden olyan cél, amely a BAO 34. §-a és §-a értelmében nem részesül előnyben, alárendelődik a kedvezményezett céloknak, és az összes forrás legfeljebb 10%-áig érvényesül. A véletlenszerű nyeremények kizárólag az alapító okiratban meghatározott kedvezményezetti célok teljesítésére használhatók fel.

Az egyesület kereskedelmi tevékenysége nem versenyez nagyobb mértékben az azonos vagy hasonló jellegű adóköteles tevékenységgel, mint az az egyesület céljainak teljesítése során elkerülhetetlen.

Az egyesület pénzeszközeit kizárólag a kedvezményezett célokra lehet felhasználni. Az egyesület tagjai az egyesület vagyonából az egyesület célján kívül, illetve tagként megfelelő ellenszolgáltatás nélkül nyereségrészesedésben és egyéb juttatásban nem részesülhetnek.

Az egyesületi tagok az egyesületből való kilépéskor és az egyesület megszűnésekor a befizetett hozzájárulásnál és vagyontárgyaik forgalmi értékénél többet nem kaphatnak. A teljesített járulékok visszafizetése a teljesített hozzájárulás értékére, a természetbeni hozzájárulások visszafizetése a visszaszolgáltatáskori piaci értékre korlátozódik. Az értéknövekedést nem szabad figyelembe venni.

Senkit nem részesíthetnek előnyben az egyesület céljától idegen adminisztrációs költségek, illetve aránytalanul magas vagy nem külső javadalmazás (illetmény).

Az egyesület a BAO 40. § (1) bekezdése értelmében helyettesítő ügynököket használhat fel a cél elérése érdekében. Munkájukat az egyesület saját munkájának kell tekinteni.

§ 5
tagság

(1) Az egyesület tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki az egyesület munkájában maradéktalanul részt vesz.

(2) Tagnak különösen választható az, aki az egyesület céljának megvalósításában kiemelten érdekelt.

(3) A tagdíjak mértékének megállapításáért az Elnökség a felelős, amely a testület javaslata alapján dönt.

§ 6
Tagság megszerzése

(1) A tagfelvételről az Elnökség dönt. A felvétel indoklás nélkül megtagadható.

(2) Az ideiglenes tagfelvételt az egyesület megalakulását (megalakulását) megelőzően az alapítók végzik. Ez a tagság csak az egyesület megalakulásával válik hatályossá.

§ 7
A tagság megszűnése

(1) A tagság megszűnik halállal, jogi személyek esetében a jogi személyiség elvesztésével, önkéntes kilépéssel és kizárással.

(2) A tagság legkésőbb egy év elteltével megszűnik, de a tagdíj befizetését követően további egy évvel meghosszabbodik.

(3) Az önkéntes kilépésre bármikor sor kerülhet. Ezt írásban kell közölni az Igazgatósággal.

(4) Az elnökség a tagot az egyesületből kizárhatja tagsági kötelezettségének súlyos megsértése, becsületsértő magatartás, illetve az egyesület jogállásával össze nem egyeztethető vagy azt sérelmes tevékenysége miatt. A kizárás ellen a határozat kihirdetését követő 30 (harminc) napon belül lehet fellebbezni a Közgyűléshez, amelyet a következő rendes közgyűlésen tárgyalnak. A tag jogai a közgyűlés határozatáig szünetelnek.

§ 8
egyesületi szervek

Az egyesületnek a következő szervei vannak:

• a Közgyűlés;
• az igazgató tanács
• az elnökség
• a szenátus
• a Tanácsadó Testület
• a könyvvizsgálók
• a választottbíróság

§ 9
Közgyűlés

(1) A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagokból áll. Az egyesület rendes közgyűlésére két (2) évente kerül sor, melynek idejét és helyét az igazgatóság határozza meg.

(2) Rendkívüli közgyűlést az Igazgatóság saját belátása szerint hívhat össze, és azt a szavazásra jogosult tagok legalább egytizedének írásbeli kérelmére az Igazgatóság a lehető legrövidebb időn belül összehívja. Az ilyen kérelemnek tartalmaznia kell az összehívandó rendkívüli közgyűlésen tárgyalandó napirendi pontokat és a szavazás iránti kérelmet.

(3) A következő pontok a Közgyűlés hatáskörébe tartoznak:

• Az egyesület alapszabályának változásai;
• az egyesület feloszlatása;
• Az igazgatóság és a könyvvizsgálók megválasztása és visszahívása;
• a pénzügyi beszámoló jóváhagyása;
• a tagdíjak megerősítése;
• Tiszteletbeli tagság megadása és visszavonása
• Minden egyéb olyan ügy, amely jogszabály, jelen Alapszabály vagy belső szabályzat alapján a hatáskörébe tartozik, valamint az Igazgatóság által elé terjesztett ügy.

§ 10
A közgyűlés összehívása

A közgyűlési meghívót a teljes napirend ismertetésével együtt minden tagnak meg kell küldeni legkésőbb húsz (20) nappal az időpont előtt. Bármely tag a közgyűlés időpontja előtt legalább harminc (30) nappal bármely napirendi pont megtárgyalását kérheti az elnöktől. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább húsz (20) szavazati joggal rendelkező tag jelen van. Ha a megjelölt időpontban kevesebb tag van jelen, a közgyűlést tíz (10) perccel később, azonos napirenddel kell megtartani. Ebben az esetben a közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A később kezdődő közgyűlés külön bejelentést, meghívást nem igényel.

§ 11
Elnökség és jegyzőkönyv

(1) A Közgyűlést az elnök vezeti. Ha nem tudja megtenni, akkor az alelnök, vagy ha szintén nem tudja, a főtitkár elnököl. Ha a fentiek egyike sem áll rendelkezésre, az Igazgatóság egy másik tagja vezeti az ülést.

(2) A jegyzőkönyvvezetésért a főtitkár felelős. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés beszámolóját, valamint az esetleges határozatok és választások eredményét.

(3) A főtitkár koordinálja és szervezi a hivatalt, az egyesület napirendjét, valamint az értéknövelő és támogató egyesületi folyamatokat.

§ 12
szavazási mód

A szavazás elvileg kézfelemeléssel, szavazólappal vagy elektronikus úton történik, a testület vagy a közgyűlés elnöke döntése alapján.

§ 13
döntéseket

A határozatokat mindig a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata a döntő. Az alapszabály módosításához és az egyesület feloszlatásához az összes jelenlévő szavazati joggal rendelkező tag kétharmados (2/3) többsége szükséges. Az alapszabály-módosítási kérelmet a közgyűlési meghívóval együtt minden tagnak meg kell küldeni.

§ 14
választások

(1) Az Alapszabályban meghatározott feltételek mellett, két elnökségi tag javaslatára minden tisztségviselésre jogosult tag szabadon indulhat az elnökségi tisztségért. Valamennyi jelölést írásban kell bejelenteni a főtitkárnak, legkésőbb harminc (30) nappal azon Közgyűlés időpontja előtt, amelyen a választásra sor kerül.

Az Igazgatóság közzéteszi az összes olyan minősített jelölt listáját, aki érdeklődését fejezte ki egy pozíció iránt, valamint az Igazgatóság által javasolt valamennyi jelöltről.

(2) A hivatali idő (a hivatali idő) öt (5) évig tart. A folytonosság érdekében az alelnökök megbízatása hivatali idejük lejártával automatikusan további öt (5) évvel meghosszabbodik, kivéve, ha az Igazgatóságnak alapos oka van ennek ellenkezőjére. Az elnök megbízatásának lejártát követően további öt (5) évig folytatja megbízatását, kivéve, ha ezt egészségi vagy egyéb súlyos okok akadályozzák.

(3) Ha az elnök lemond tisztségéről, tiszteletbeli elnöki tisztséget tölt be azzal a feladattal, hogy a bölcsek tanácsa értelmében szenátust alakítson és vezesse.

(4) Alelnöki tisztségre csak az Igazgatóság korábbi tagjai jogosultak

(5) Ha egy tisztség jelölthiány miatt vagy egyéb ok miatt betöltetlen marad, az elnökség feladata, hogy a tisztség napirendjének átvételére egy mindenkori elnökségi tagot vagy egy állandó bizottságot jelöljön ki, aki e poszt napirendjét eljárja. a következő rendes közgyűlésig. A megüresedett tisztség betöltésére a következő rendes közgyűlésen kerül sor, a megválasztott személy a következő rendes választásig hivatalban marad.

§ 15
A tábla

(1) Az Igazgatóság legalább öt (5) szavazati joggal rendelkező tagból áll (elnök, 2 alelnök, főtitkár, pénztáros). A főtitkárt és a pénztárost egy-egy helyettes segítheti. Ezek az igazgatóság tagjai.

(2) Egyedül a pénztáros felelős és lebonyolítja az egyesület könyvelését és minden pénzügyi ügyét, valamint egyedüli aláírási jogkörrel rendelkezik. A nevében eljáró helyettese támogatja. Beszámolási kötelezettség az Igazgatóság felé.

(3) Valamennyi tisztségviselőt öt (5) éves időtartamra választanak.
A hivatali idő alatt megüresedő minden tisztség az Igazgatóság határozatával töltendő be. Az így megválasztott tisztségviselő tisztsége a vonatkozó hivatali idő végéig tart.

(4) Az igazgatósági tagjelölteknek lehetőséget kell biztosítani a testületi ülésen megtartott meghallgatás alkalmával bemutatkozni.

(5) Ugyanazon tisztségre újraválasztás vagy újrakinevezés megengedett.

(6) Ha az elnökségi tag hűtlensége, az egyesületet károsító magatartás, bizalmas és belső ügyek nyilvánosságra hozatala indokolt, az elnököt az elnökhelyettessel együtt az elnökség bevonásával köteles felmenteni. .
A felmondás az új elnökség megválasztásával vagy az új elnökségi tag azonnali összehívásra kerülő elnökségi ülésen történő részvételével lép hatályba.

§ 16
feladatokat és funkciókat

A tábla

• irányítja az egyesület ügyeit és dönt minden olyan ügyben, amely az alapszabály szerint nem tartozik kifejezetten a közgyűlés feladatkörébe;
• jogosult bizottságok létrehozására, tagjaik és elnökeik kijelölésére, valamint feladataikat, felelősségi köreiket és eljárásaikat meghatározó szabályzatok megalkotására.
• jóváhagyja az összes bizottság döntését.

Az elnökség képviseli az egyesületet kívülről. Az egyesületet két elnökségi tag együttes aláírása kötelezi.

§ 17
Találkozók

(1) Az Elnökség üléseit az elnök, vagy ha nem tudja, megbízásából az Elnökség más tagja hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyszínét és a napirendet, és a tervezett ülés előtt legalább 20 nappal közölni kell. Ülést összehívhat az Igazgatóság legalább két tagja kérésére. Az ilyen kérelemnek tartalmaznia kell a megtárgyalandó napirendeket, és adott esetben tartalmaznia kell egy vagy több szavazási indítványt.

(2) Az elnökség üléseit az elnök vezeti. Feladatát akadályoztatása esetén (csökkenő sorrendben) valamelyik alelnök, főtitkár vagy helyettese, a pénztáros vagy helyettese, vagy az igazgatóság egy másik tagja látja el. A főtitkár az ülésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben összefoglalja a megbeszéléseket, felsorolja az elfogadott vagy elutasított indítványokat. Az iroda támogatja. Az ülés jegyzőkönyvét az elnök és a két alelnök egyike ellenőrzi, és a lehető legrövidebb időn belül kiosztja az Igazgatóság valamennyi tagjának. Az ülés jegyzőkönyvéhez a következő ülésen a testület jóváhagyása szükséges.

§ 18
Határozatképesség, határozatok, szavazások

Az elnökség határozatképességéhez az összes szavazati joggal rendelkező testületi tag legalább felének jelenléte szükséges.

Az Elnökség határozatait a jelenlévő szavazásra jogosult tagok relatív többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés levezető elnökének szavazata a döntő. A Végrehajtó Bizottság tagjai napirendre tűzhetnek napirendi pontokat az elnökhöz legalább tíz nappal az ülés előtt értesítve. Az elnök döntése alapján a napirendi pontok rövidebb időn belül is felvehetők.

Az elnök kettős szavazati joggal és vétójoggal rendelkezik. Ez utóbbi alkalmazható felfüggesztően és abszolút módon is.

Egyet nem értés esetén az elnök dönt.

§ 19
Az Iroda

(1) A választmány az elnökből, első és második helyetteseként további két tagból, valamint szükség esetén további választmányi tagokból áll, akiket az ügyvezető választ a tagjai közül. A Végrehajtó Bizottság tagjai önkéntes alapon dolgoznak.

(2) A Végrehajtó Bizottság megbízatása öt évre szól. Az Elnökség tagjai a teljes Végrehajtó Bizottság jóváhagyásával a jelenlegi hivatali idő alatt tisztségüket felcserélhetik. Ha a Végrehajtó Bizottság egy tagja a hivatali idő alatt lemond, a Végrehajtó Bizottság fennmaradó tagjai a hivatali idő hátralévő részére a Végrehajtó Bizottság másik tagját választhatják póttagként.

(3) Az Elnökség alapos indok esetén az elnökség egészét vagy egyes tagjait hivatalából bármikor felmentheti. A teljes Igazgatóság újbóli kinevezése a Végrehajtó Bizottság javaslatára történik. Ha alapos indok van, mint például hűtlenség, az egyesületet sértő magatartás, vagy a választmány valamely tagja bizalmas és belső ügyeinek nyilvánosságra hozatala, az elnököt és alelnököt az elnökség bevonásával fel kell menteni. A felmentés az új végrehajtó bizottság megválasztásával vagy az új választmányi tag azonnali összehívásra kerülő elnökségi ülésen történő részvételével lép hatályba.

(4) Az elnököt utasítási jog illeti meg.

(5) Az elnök személyi segítőre jogosult.

(6) A választmány tagjai bármikor írásban bejelenthetik lemondását. A lemondó nyilatkozatot az igazgatósághoz kell eljuttatni.

(7) A Végrehajtó Bizottság felelős az egyesület folyamatban lévő ügyeinek irányításáért az érintett elnökségi tagok és szakértők bevonásával. Elvben az igazgatótanácsnak tartozik elszámolással valamennyi intézkedéséért.

(8) A Végrehajtó Bizottság feladatokat és felelősségeket átruházhat az Igazgatóság kiválasztott tagjaira, és bármikor visszaveheti azokat.

(9) Az elnök képviseli az egyesületet minden ügyben, azaz képviseli a külvilág felé is. A bírósági és peren kívüli képviselet kizárólag megfelelő jogi képviselők és/vagy illetékes szakértők és tanácsadók megbízásával és bevonásával történik. Az elnök vezeti a közgyűlést. Ha az elnök nem tud jelen lenni, az első helyettes képviseli. Ha ő sem tud jelen lenni, a második helyettes veszi át a helyét.

(10) Az elnök közvetlen veszély fennállása esetén önállóan, ideértve az Igazgatóság tevékenységi körébe tartozó ügyeket is, saját felelősségére, megfelelő jogi képviselők és/vagy szakértők megbízásával és bevonásával, valamint tanácsadók. Belsőleg azonban ezekhez az Igazgatóság utólagos jóváhagyása szükséges, feltéve, hogy az egyes igazgatósági tagok között nincs elfogultság. Ebben az esetben az igazgatósági tag(ok) elveszítik szavazati jogukat az adott ügyben.

(11) A Végrehajtó Bizottság tevékenységi körébe tartozik különösen:

a) alapvető társulási stratégia, tervezési stratégia és célmegállapodások kidolgozása az igazgatósági tagokkal egyeztetve,
b) rendes vagy rendkívüli közgyűlés összehívása az elnökség határozatképtelensége esetén két egymást követő testületi ülésen, amelyen a közgyűlés összehívása szerepelt napirenden;
c) a munkaviszony megkötése és megszüntetése az igazgatóság alapvető határozatát követően.

(12) Az egyesület ügyvitelének lebonyolítására, közönségkapcsolati munkára, jogi tanácsadásra és támogatásra, valamint szaktanácsadásra a végrehajtó bizottság munkaszerződés megkötése esetén megfelelő személyeket és szakértőket jelölhet ki, valamint díjazásukat megállapíthatja.

(13) A választmány a leköszönő elnököt testületi határozattal jogosult tiszteletbeli elnökké kinevezni.

(14) A Végrehajtó Bizottság egyhangúlag hozza meg határozatait. Ha ez nem teljesül, az ügyvezető testület dönt. Egyet nem értés esetén az elnök dönt.

§ 20
A szenátus

A Szenátus szakértői tanácsként működik, és tanácsot ad a Végrehajtó Bizottságnak minden olyan kérdésben és kérdésben, amely a feladataival és felelősségi köreivel kapcsolatos, és a döntéshozatal szempontjából lényeges. Támogatja a választmányt elsősorban stratégiai, hálózatfejlesztési és hálózatfenntartási kérdésekben, a hazai és nemzetközi kommunikációban, valamint rendkívüli személyiségek és jelöltek toborzásában, kapcsolatfelvételben az egyesületet támogatni szándékozó intézményekkel, cégekkel, személyiségekkel immateriális és anyagi módokon vagy az egyesület ajánlataiból.

(1) A Szenátus olyan személyekből áll, akik az egyesületben legalább egy hivatali időn keresztül vezetői tisztséget töltöttek be. A végrehajtó bizottság azonban önállóan és az Igazgatóság egy vagy több tagja javaslatára olyan személyeket is kinevezhet a Szenátusba, akik rendkívüli érdemei, képességei, szakmai tapasztalata vagy hozzáértése alapján megfelelnek az egyesület értékorientált kiválóságra vonatkozó igényének. .

(2) A szenátusba való kinevezés azonban elvileg az Elnökség javaslatára, az Igazgatóság határozatával történik. Ezt megelőzi a leendő szenátusi tag meghallgatása, amelyre egy testületi ülés keretében kell sor kerülni.

(3) A Szenátus minden tagját a Végrehajtó Bizottság „szenátornak” nevezi ki hivatali idejük idejére.

(4) A Szenátus elnöki tisztét az a személy tölti be, aki legalább egy cikluson át az elnöki tisztet betöltötte, és tisztségéről önként lemondott.

(5) A Szenátus ajánlásait az Elnökség határozatai tartalmazzák, amennyiben azok összhangban állnak az egyesület alapszabályával. A döntéseket testületi ülésen hozzák meg.

§ 21
A Tanácsadó Testület

Az Igazgatóság saját belátása szerint határozattal Kuratóriumot hozhat létre, amelyet öt (5) éves időtartamra az Igazgatóság nevez ki. A kuratórium megbízatása a kuratóriumot kinevező testületi tagok megbízatásának lejártával automatikusan lejár. A hivatali idő alatt megüresedő tisztséget az Igazgatóság határozatával a vonatkozó megbízatás végéig kell betölteni.

(1) A kuratóriumi tagjelöltek lehetőséget kapnak a testületi ülésen történő bemutatkozásra.

(2) A Tanácsadó Testület kizárólag tanácsadó funkciót lát el.

(3) A Tanácsadó Testülethez a Tanácsadó Testület elnöke tartozik. Az Igazgatóság választja meg öt (5) éves időtartamra a végrehajtó bizottság javaslata alapján.

(4) A Tanácsadó Testület elnökének feladata, hogy megfelelő szakértők és szaktanácsadók útján minden egyesületi ügyben biztosítsa az Igazgatóság mindenre kiterjedő támogatását. Felelős a kuratóriumi ülések önálló összehívásáért adott vagy szükséges okból, de ezt negyedévente legalább egyszer.

(5) A kuratórium elnöke az ügyvezető testületnek köteles beszámolni. Erre vagy rendes, vagy rendkívüli testületi ülésen kerül sor.

§ 22
A könyvvizsgálók

Az egyesületnek legalább két könyvvizsgálót kell kijelölnie. Ezeket a Közgyűlés választja meg legfeljebb öt (5) éves időtartamra. Újraválasztás lehetséges. A könyvvizsgálók és az egyesület közötti jogügylet érvényességéhez a közgyűlés jóváhagyása szükséges.

A könyvvizsgálóknak a bevételi és kiadási elszámolás elkészítését követő négy (4) hónapon belül meg kell vizsgálniuk az egyesület gazdálkodását az elszámolás helyessége és a pénzeszközök alapszabály szerinti felhasználása tekintetében. Az Igazgatóság köteles a szükséges dokumentumokat a könyvvizsgálóknak benyújtani és a szükséges információkat megadni. A könyvvizsgálóknak be kell számolniuk a Közgyűlésnek az ellenőrzés eredményéről. A könyvvizsgálói jelentésnek igazolnia kell a számvitel és a pénzeszközök alapszabály szerinti felhasználásának helyességét, illetve fel kell tüntetnie az egyesület létét fenyegető esetleges gazdálkodási hiányosságokat, veszélyeket. Továbbá fel kell tüntetni az önkereskedést és a szokatlan bevételeket vagy kiadásokat.

§ 23
A választottbíróság

A választottbíróság dönt minden egyesületi ügyben felmerülő vitában. A választottbíróság három teljes jogú tagból áll. Úgy alakítják ki, hogy a vitás fél írásban tagot jelöl a testületbe választottbírónak. Az igazgatóság hét (7) napon belüli kérésére a vitában érintett másik fél 14 napon belül a választottbíróság tagját jelöli ki. Az igazgatótanács hét napon belüli értesítését követően a kijelölt választottbírók további tizennégy (14) napon belül választanak egy harmadik teljes jogú tagot a választottbíróság elnökére. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt a javasoltak közül. Ha az Elnök vagy az Igazgatóság más tagja érintett a rendezendő vitákban, a sorsolás dönt. A választottbíróság tagjai - a közgyűlés kivételével - nem tartozhatnak olyan testülethez, amelynek tevékenysége a vita tárgyát képezi.

§ 24
Az egyesület feloszlatása

Az egyesület önkéntes feloszlatásáról csak az erre a célra összehívott közgyűlésen lehet dönteni 2/3-os szótöbbséggel. Ennek a közgyűlésnek kell döntenie a felszámolásról is. A közgyűlésnek felszámolót kell kijelölnie, és döntenie kell arról, hogy az egyesület kötelezettségeinek fedezetét követően fennmaradó vagyonát kinek adja át.

Az egyesület önkéntes vagy hatósági feloszlatása, feloszlása, illetve a korábban előnyben részesített egyesületi cél megszűnése esetén az egyesület kötelezettségeinek fedezetét követően fennmaradó vagyonát a BAO 34. §-a ff. azzal a feltétellel, hogy csak tudományos célokra használják fel. 4. § a 2. z 1 EStG bekezdése alkalmazandó.

Az egyesület önkéntes feloszlásáról az egyesület utolsó igazgatósága köteles írásban tájékoztatni az illetékes hatóságokat.

§ 25
Pénzügyi menedzsment, irányadó jog

A jelen alapszabályra az osztrák jog az irányadó, és ennek megfelelően készült és értelmezhető. Az egyesület gazdálkodása során figyelembe kell venni a törvényi rendelkezéseket.

Az elnök a gazdálkodást bizalommal átruházhatja a pénztárosra és/vagy helyettesére önálló végrehajtásra. Mindazonáltal a pénzügyi tranzakciók, jutalmak és vásárlások lebonyolítása előtt és azok sikeres lebonyolítása után is tájékoztatni és jelentést kell tenni az elnöknek és az igazgatóságnak.

DDR SZENÁTOR. HANNES SCHOBERWALTER
(Elnök)

TETSZIK. ALFRED LUTSCHINGER
(Alelnök)